Az érték alapú érdekeltségi rendszer célja, hogy oly módon jutalmazza az alkalmazottakat, hogy azok lehetőleg úgy gondolkodjanak, döntsenek és cselekedjenek, mint az adott helyzetben a tulajdonosok tették volna. E nagyigényű célt csak akkor lehet elérni, ha olyan érdekeltségi-tervet dolgozunk ki, amely - a tulajdonosokhoz hasonlóan - a dolgozók számára is kockázati és hozam-érdekeltségi helyzetet teremt. Az ilyen felépítésű érdekeltségi rendszerben a fenntartható érték-növekmény a hosszú távú érdekeltségen keresztül megosztásra kerül a tulajdonosok és a dolgozók között.
Ebből a filozófiából kiindulva számos alapelv levezethető, amelyek meghatározzák a tervezést.
| ♠ | A bonuszt meghatározó
teljesítmény standardok a tulajdonosok elvárásaiból levezethetők. Ez
olyan rendszert eredményez, amely kiküszöböli a korábbi alkudozást,
melynek egyetlen célja a minél könnyebben teljesíthető tervcélok
kitűzése volt.
|
|
| ♠ | A tervek a fenntartható
értéknövelést jutalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a hosszabb távon elért
teljesítmény (érték-növekmény) elérésében kell az alkalmazottakat
érdekelté tenni, amit az un. bónuszbank intézménye biztosít.
|
|
| ♠ | Más tervektől
eltérően az elérhető bonusz nagyságának nincs felső korlátja, ami igen
erőteljes motivációt biztosít a teljesítmény fokozására.
|
Megjelenik a kockázati elem, értékrombolás esetén negatív bonusz jár. Ez összhangot teremt a tulajdonosi kockázattal, hiszen ők elveszíthetik a befektetett teljes tőkéjüket. A kockázati elemnek igen nagy jelentősége van, alapvetően megváltoztatja a dolgozók viselkedését.